Szeptemberben szüretelik a sör egyik legfontosabb alapanyagát, a komlót. Íme, a legfontosabb tudnivalók erről a különleges növényről.
Imádjuk a komlót. A komló adja a sörnek a legjellegzetesebb aromákat és az alig érezhető, finomabb ízeket is . A kesernyés komló és az édes maláta csodálatos összhangja pedig a sört a világ talán legjobb italává varázsolja.
A komló olyan, mint a Pókember: szinte bármire képes felkúszni, ráadásul növény létére igazán gyors. Persze nem mindegy, hogy milyen a talaj és az időjárás, de optimális esetben akár 30 centimétert is nőhet naponta, egy év alatt pedig 10 méterrel gyarapodhat.
A komló ugyanakkor egy érzékeny növény, ami nagy odafigyelést igényel. A talaj mellett a komlómező elhelyezkedése a legfontosabb tényező. Egy új mező esetén három évbe is beletelik, míg a növény megfelelően kifejlődik és érett termése lesz. Az első évben a gyökérzeté a főszerep: ilyenkor egyre mélyebbre hatol és egyre erősebben kapaszkodik a növény. A második évben a virágzás lesz a legfontosabb, a harmadikban pedig már alkalmas lesz a szüretelésre is. A komlót általában tavasszal ültetik és szeptemberben szüretelik. A sörfőzéshez használt növényrész, a komlótoboz a Humulus lupulus nőivarú tagjainak virágzata. (A hímkomlót egyáltalán nem is használják haszonnövényként).
Ahogy a sörfőzésben, úgy a komlótermesztésben is minden az időzítésről szól. Semmiképp nem szabad a komlót túl korán leszüretelni, a megfelelő érettség a kulcs mindenhez. Többféle módon is meg lehet bizonyosodni arról, hogy a komlónövény megérett a szüretre. Az egyik, hogy összenyomják a komlótobozt, és ha nem nyeri vissza a formáját, akkor még nem elég érett. Rutinos gazdák azonban már a toboz illata, alakja és fogása alapján is biztosan megmondják, hogy készen áll-e a növény a szüretre.
Ha megbizonyosodtak róla, hogy a komló megfelelően érett, jöhet a szüret. A komlótobozokat kézzel vagy ollóval szüretelik, gondosan ügyelve arra, hogy meg ne sértsék a növény szárát. Míg korábban a komlótermesztés nagyon munkaerőigényes tevékenység volt, napjainkra már gépesítéssel teszik egyszerűbbé a munkát, és a leszüretelt tobozoktól is válogatógéppel választják el a leveleket.
A friss komló víztartalma elérheti a 80 százalékot is, ezért nagyon fontos a növény szárítása, amíg az érték 10-12 százalékig nem csökken. Ehhez általában meleg levegős szárítóberendezéseket használnak 6-8 órán keresztül. Ezután még egy napig pihentetik a növényt, majd jöhet a csomagolás és a szállítás a sörfőzőüzemekbe – a többi pedig már történelem.
Image
Sörlexikon
Image