Az emberiség történelmében számos esemény simán a véletlen műve. Csak gondoljunk arra, hogy hogyan „találták fel” a nagyszerű sörkorcsolyát, a chips-et. Úgy tűnik, 1853-ban az Egyesült Államok keleti partján egy étterem egyik vendége túl vastagnak találta a sült krumplikat, mire a bosszús szakács olyan vékonyra szelte azokat, hogy villával már nem is lehetett rendesen elfogyasztani. Az eredmény pedig – minden idők egyik legnépszerűbb rágcsálnivalójának feltalálása.
A sör történetének kezdete a múlt homályába vész és mindent tényt nélkülöz. Az egyik történet úgy szól, hogy a kenyérkészítésre szánt gabona átnedvesedett, élesztővel került kapcsolatba és erjedésnek indult. Valaki megkóstolta az új folyadékot néhány nappal később, és úgy tűnik, ízlett neki. Akármilyen őrülten is hangzik, jó esély van rá, hogy kedvenc italunk valami hasonló módon jött létre. Kinek is támadhatott volna olyan ötlete, hogy áztassuk be a gabonát, zúzzuk péppé, főzzük fel és aztán hagyjuk a szabadban megerjedni?
Ugorjunk előre néhány ezer évet, és máris a valaha elkészített legjobb sört élvezhetjük. A technológia és kommunikáció révén soha nem látott gyorsasággal alkalmazhatjuk és terjeszthetjük a megszerzett tudást. Az igazán nagyszerű sör főzésénél azonban még mindig elengedhetetlen a kísérletezés. Például különféle komlóváltozatok bizonyos kombinációban sajátos aromát eredményeznek, amit csak akkor tudunk meg, ha megfőzzük és megkóstoljuk. Ezt nem lehet laboratóriumban kifejleszteni és kipróbálni.
A maláta- és a komlótermés minden évben más és más, így a recepteket is ehhez kell igazítani. A természet erőit nem tudjuk irányítani, de folytatnunk kell a tanulást, és mindig új dolgokat kell kipróbálnunk, hogy továbbra is kiváló söröket főzhessünk. Malcolm Gladwellnek van egy elmélete, hogy egy-egy mesterség elsajátításához legalább 10 000 óra kell. A sör esetében a tanulásnak és a kísérletezésnek soha nincs vége.
Amikor első alkalommal főztünk Staropramen Selectiont, a legjobb eredményeket kaptuk, miután teljesen feltöltöttük a komlóágyút és a tartalmát a főzetbe ürítettük. Az eredmény csodálatos volt. Nem tudományos módszer alapján tettük – sokéves tapasztalatra épülő megérzésből. És persze sokévnyi kíváncsiság is kellett hozzá. Hosszú időbe telik, míg valakiből sörfőző lesz, és mindent megtanul a sörről.
A kiváló sör főzése nem a véletlen műve. Bár a legjobb eredmények eléréséhez kell némi kísérletezés.
