A komló a sörfőzés alapja: az ízek és zamatok legfontosabb forrása. Több típusa és formája használható, a jó sörfőző pedig pontosan ismeri mindegyik előnyös, vagy épp kihívást jelentő tulajdonságait.
A legközismertebb forma az egész komló. Miután a komlótobozokat leszedik, kiszárítják, és hatalmas, közel száz kilós bálákba tömörítik. Kellemes ízhatás érhető el vele, de a tárolása igen nehézkes. Az egész komló gyorsabban megy tönkre, mint pelletált verzió, és hajlamos gyorsan oxidálódni is, ami rossz reakciókat indít el a sörben.
A sörfőzés során a komlót általában pellet formában alkalmazzák – így van ez a Staropramennél is. Az egész komlót először összetömörítik, felaprítják és összetörik, majd apró pelleteket formáznak belőle. A folyamat során a komlólevelek épek maradnak, így a növény megőrzi legfontosabb ízösszetevőit, miközben formájának köszönhetően a főzés folyamatát nagyban megkönnyíti. A pelleteket általában 5 vagy 25 kg-os, vákuumcsomagolt kiszerelésekben használják, így egyszerű a tárolás és az adagolás is. Bár a szemnek kevésbé kellemes látvány a sok, apró pellet, mint maga a frissen szedett komlótoboz, valójában épp ebben a formában forradalmasította a sörfőzést. Ennek egyik fő oka, hogy a komlóval kapcsolatos legnagyobb kihívás a frissen tartása. A vákuumcsomagolt komló-pellet pedig – ha megfelelően kezelik, és hideg helyen tárolják-, akár néhány évig is friss maradhat.
A komló egy másik formája a komlókivonat, ami tulajdonképpen egy folyékony, nagykoncentrátumú komlóolaj. A legnagyobb előnye, hogy kevés helyet igényel és könnyen szállítható. A használata azonban nehézkes: az olajos, ragadós masszával dolgozni igen körülményes. Egyes sörfőzők azt vallják, hogy a komlókivonatok inkább a keserűbb sörökhöz ideálisak, de a különböző kivonatokkal tulajdonképpen bármilyen ízvilág előállítható.
A friss komlót jellemzően csak kézműves sörök főzésére használják. Ilyenkor a frissen leszedett komlót azonnal a sörfőzdébe szállítják. Mivel nincs szárítás, a termést folyamatosan alacsony hőmérsékleten kell tartani, hogy megőrizze frissességét. Az egész folyamat különleges odafigyelést igényel, éppen ezért csak ritkán használják a sörfőzdékben – jellemzően csak közvetlenül az aratás idejében.
A komló tehát egy sok odafigyelést igénylő növény, ami kifejezetten érzékeny a tárolás körülményeire is: az alacsony hőmérséklet elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizze finom karakterét. Ha a szállítás vagy a tárolás során valami nem tökéletes, a komló minden formájában rohamosan veszíteni kezd kesernyés ízéből és aromásságából. Ez pedig azzal jár, hogy a sör kevésbé lesz keserű és gazdag ízvilágú. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a sörfőző pontosan tisztában legyen a komló érzékeny természetével, és tudja, hogy különböző formái hogyan viselkednek a főzési és tárolási eljárásokban. Csakis a megfelelő szakértelem birtokában készíthető ebből a csodálatos növényből kimagasló minőségű sör.
